Környezetvédelmi termékdíj tanácsadás és bevallás

Megbízás esetén képviselőként vállaljuk a környezetvédelmi termékdíj bevallás elkészítését negyedévente, illetve évente, melyet elektronikus formában továbbítunk a Vámhatóság felé. Vállaljuk továbbá a bejelentési kötelezettség teljesítését, igazolások kérését, termékdíj-visszaigénylési eljárásoknál a közreműködést, egyedi esetekben eljárunk a környezetvédelmi termékdíj alól való mentességi eljárásban. Ezen kívül kapcsolatot tartunk a vámhatóság megyei igazgatóságaival. A környezetvédelmi termékdíj bevallás elmulasztása esetén az elévülési időn belül vállaljuk az önellenőrzéssel megállapított termékdíj-bevallás utólagos elkészítését.

Amennyiben a vállalkozás által folytatott tevékenység és a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettséggel összefüggő kérdések merülnek fel, vállaljuk a vállalkozás tevékenységének teljes áttekintését és a tapasztaltak alapján a felmerült kérdésekre történő teljes körű szakmai tanácsadást. Egyedi esetekben, amikor a környezetvédelmi termékdíj szabályozás alá tartozás, vagy valamely előírás értelmezése a vállalkozás szempontjából nem egyértelmű, vállaljuk állásfoglalás elkészítését és a vámhatósághoz történő benyújtását.

Termékdíj köteles termékkörök:

• egyéb kőolajtermékek
• gumiabroncs
• csomagolás
• akkumulátor
• reklámhordozó papír
• elektromos és elektronikai berendezés

A csomagolás kivételével a törvény végrehajtási rendelete vámtarifaszám szerint határozza meg a fenti termékkörökön belül a termékdíj köteles termékeket.

Kötelezetti kör:

Alapszabályként elmondható, hogy az első belföldi forgalomba hozó a termékdíj fizetésére kötelezett. Bizonyos termékkörökre speciális szabályok is vonatkoznak:

Csomagolás termékkörön belül a kereskedelmi csomagolás (pl. bevásárló reklámtáska, italtermékek fogyasztói csomagolása) esetén az első belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó a kötelezett (pl. reklámtáska esete: amikor az eladóhelységben csomagolássá válik).

Belföldi előállítású reklámhordozó papírok és egyéb kőolajtermékek esetén az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója a kötelezett még 2011-ben, de 2012-ben ez megváltozik, kérjük olvasson tovább a 2012-es változásokig.

Környezetvédelmi termékdíj 2010

• A termékdíjas szabályozás szerint 2010 előtt a kötelezettek a termékdíj-fizetési kötelezettségének keletkezése az első belföldi forgalomba hozatalhoz vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásához köthető. Ez sok esetben problémát jelentett a gazdálkodóknak, mivel nyilvántartási rendszerük, nem vagy csak nehezen tudta követni a forgalomba hozatali oldalt termékdíjas szempontból. Így gyakori volt az az eset, hogy a kötelezettek (jogszabályi előírásoknak nem megfelelően) a beszerzéskor fizették meg a termékdíjat. A Kt. 2010-től lehetőséget ad a kötelezetteknek a készletre vételkor történő termékdíj fizetésre.

• A 2010. évi termékdíjas szabályozásban megjelent egy új fogalom, a mezőgazdasági termelő fogalma. A Kt. 5/F. § (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő termékdíj átalány fizetésére kötelezett, mely átalány mértéke a tárgyévet megelőző év árbevételétől függően határozható meg. A Kt. értelmezése szerint a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet meghatározása szerint határolható le.

• A havi adóbevallási kötelezettség megszüntetésre került a továbbiakban csak éves, illetve negyedéves időszakonként kell bevallást készíteni havi bontásban.

• A hűtőközeg termékcsoport kikerült a szabályozás alól.

• Jelentős változás, hogy 2010. január 1-jétől a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozók helyett - ha hasznosítást koordináló szervezethez csatlakoznak - a bevallást a koordináló szervezet teszi meg.

• A termékdíj köteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése 2010. január 1-jétől nem minősül forgalomba hozatalnak.

• Kereskedelmi csomagolás esetében a levonás szabályai is változtak.

• Részletesen meghatározásra került a saját célú felhasználás fogalma.

Környezetvédelmi termékdíj 2011

A 10/1995. (IX.18.) KTM rendelet 4. számú, illetve 7. számú melléklete 2011. június 25-i hatállyal változott, amely érinti a termékkörön belüli termékeket, illetve a KT kódokat.

Környezetvédelmi termékdíj 2012

Várható változások 2012. év folyamán az 1995. évi LVI. és a 2000. évi XLIII. törvényben:

• a belföldi csomagolást végző helyett a csomagolóeszköz gyártója köteles termékdíjat fizetni,

• a belföldi reklámhordozó papír termékdíját a gyártó (nyomda) fizeti,

• jelentősen emelkednek a csomagolás, az elektromos és elektronikai berendezés, illetve a reklámhordozó papír termékdíjtételei,

• megszűnik a koordináló szervezeten keresztüli termékdíjmentesség, azonban egyéni hulladékkezeléssel a fizetendő termékdíj csökkenthető,

• jelentősen csökkennek az adminisztrációs jellegű terhek (pl. a számlán feltüntetési kötelezettség megszűnésével és a többutas csomagolások egyszerűbb szabályaival).

Egy kis történelem a reggeli kávé mellé!

A múlt…

Valószínűleg senki nem vitatja azt a tényt, hogy a 19. század ipari fellendülése előtt a globális környezetszennyezés problematikája gyakorlatilag nem létezett. A természet ereje elsöpört és megtisztított mindent a bolygón. Aztán az emberi leleményesség belépett egy olyan régióba amit minden civilizáció vélhetően elér, megteremtve olyan tárgyakat, anyagokat, folyamatokat amik nélkül már 100-200 évvel később sem tudjuk elképzelni az életünket, pedig ebben a tempóban haladva , ezzel a környezettudatossággal (nevezzük inkább környezettudattalanságnak…) lehet, hogy kevesebb ideje van hátra az emberiségnek ezen a bolygón, mint amennyi az ipari forradalom óta eltel. Ugyanakkor úgy tűnik egyre több az emberiség jövője iránt felelőséget érző vezető, akik úgy vélik, hogy az utolsó órában jár a Föld és a modern civilizáció egyik legnagyobb fegyverével a jog eszközével csatába indulnak.

…a jelen…

Manapság a föld népességének s ennek következtében a termelt hulladékok növekedésének eredményeként egyre jobban szennyezzük, terheljük környezetünket, melynek nem kívánatos következményeivel szembe kell néznünk. A környezetszennyezés, a környezetterhelés, valamint a hulladékok keletkezésének megelőzése, illetve a keletkező hulladékok kezelése, ártalmatlanítása érdekében számos jogi szabályzó működik.

E jogi szabályzók egyike a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény, melynek célja, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, felhasználása során, illetőleg azt követően terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetve károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.

A környezetvédelmi termékdíj (KVTD) bevallásával és megfizetésével kapcsolatos feladatok sok társaságot, vállalkozást érintenek és újabb terheket rónak rájuk, hiszen olyan kötelezettségek teljesítéséről van szó, amelyek munkaerőbeli, szakképzési, számítástechnikai és egyéb fejlesztéseket, beruházásokat igényelhetnek. A jelentős időráfordítás és a megnövekedett adminisztráció is további költségeket jelenthet a környezetvédelmi termékíj szabályozás hatálya alá tartozó vállalkozások számára. E feladatok, valamint a felmerülő költségek azonban csökkenthetőek. A megoldások egyike, olyan partner közreműködésének igénybevétele, aki a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik és a környezetvédelmi termékdíj szabályozás ismeretének már birtokában van.

…és a jövő

A magyar jogi szabályozásban is meglehetősen sokat foglalkoznak mostanában a termékdíjjal. Tervben van a rendszer jelentős átalakítása (lásd a 2012-es változásokat), egyrészt bolygónk iránti felelősségből, másrészt EU-s irányelveknek és kvótáknak való megfelelés szándékától vezérelve. Talán a nem is távoli jövőben a fogyasztói társadalom mindenféle jogszabálytól függetlenül kiveti magából a környezetszennyező vállalatokat, persze ehhez az információáramlás fejlődése illetve a hatósági vizsgálatok szigorodása szükséges, na meg persze a társadalom erkölcsi normáinak és környezettudatosságának emelkedése.